Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsön összegét, a kölcsön visszafizetésének (esetlegtörlesztésének) időpontjá(ai)t, a kölcsön után fizetendő kamat mértékét, akamatfizetés időpontjait. (A kamat mértéke természetesen 0 százalék is lehet!)Ha van a Ptk. előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli és adózási szabályait. Az MRP-szervezet részére – visszafizetési kötelezettségnélkül – a részletfizetés és a kamatok fedezetére adott támogatást az Szt. 86.§-a (7) bekezdésének c) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet a válaszából: […] ...kell az Szt. 77. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján elszámolni. Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha a támogatást a társaság kamattámogatás címén kapja.A leírtakból következik, hogy a 66. szám 1395. kérdésre adott válaszunkat nem kell korrigálni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...(megszerzési) értékére a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Termelői hitelek adósságrendezése

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást a társaság nem a bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásként, nem is kamattámogatásként kapta, így az csak fejlesztési célú támogatás lehet, amelyet a 215/2001. Korm. rendelet 1. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Kibontakozási hitelkonstrukció elszámolása

Kérdés: A 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján kibontakozási hitelkonstrukció keretében évenkénti értékelés alapján támogatás vehető igénybe. Ezt a kibontakozási hitelkonstrukcióba bevont hitel törlesztésére kell fordítani. Hol kell elszámolni a támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...hitelintézet által nyújtott hároméves futamidejű kibontakozási hitelhez a támogatás igénylésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat legfeljebb 50 százalékának megfelelő kamattámogatást vehet igénybe, amit az adóhatóságtól történő igényléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint értelmezve) a négyszeresét meghaladó részéhez tartozó arányos kamattal meg kell növelni a társasági adó alapját, illetve;b) a 2001-től bárkitől kapott kölcsön, zárt körben forgalomba hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerint – jogszabályi előírás alapján – a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a tőketartalékba kell azt helyezni. A kamattámogatásnál eltérő az elszámolási szabály annak függvényében, hogy a fizetett kamat az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Veszteség rendezése tőketartalékból

Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű – a halmozott veszteséget meghaladó – tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan. A kérdésben leírtakból következik, hogy az MRP által vissza nem fizetett hitel és kamatai teljes összegében kell a céltartalékot megképezni, először 2001. év végével. [A céltartalékképzés miatt elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.