Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...átvevő, beolvasztó) végleges vagyonmérlegének harmadik oszlopában a követelések között kell, hogy szerepeljen a járó, de még meg nem kapott osztalék összege. (Az anyavállalatnak a járó osztalékot az eredményt növelő tételként a pénzügyi műveletek bevételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek

Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az összes bevétel magában foglalja a számviteli előírásokszerint elszámolásra kerülő: értékesítés nettó árbevételét, az egyébbevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket. Ebbőlkövetkezően az előző évek összes bevételébe beleszámít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...jártak, vagy amelytételeket nem a működési cash flow-ban kell figyelembe venni. Ilyenek többekközött:– a tulajdoni részesedések után kapott osztalék, részesedés(-), ha ennek a pénzügyi rendezése még nem történt meg, akkor a "10.Forgóeszközök változása" soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak tagi jogviszonyukra tekintettel kapott osztalékjövedelem után 20 vagy 35 százalék mértékű adót kell fizetniük.2004. január 1-jétől alkalmazandó szabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt).A kapott osztalék és részesedés az Szt. szerint [84. § (1) bekezdése] a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.