Visszavásárolt üzletrész bevonása vagy ajándékozása

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ebből az következik, hogy a gyermekeket az üzletrész megszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ebből az következik, hogy a fiút az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...7.2. pontja alapján egyéb indokkal személyijövedelem­adó-mentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ilyen az ingyenesen átadott üzletrész is.Mivel az üzletrészátadás térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...7.2. pontja alapján egyéb indokkal személyijövedelemadó-mentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Így az ingyenesen átadott üzletrész is. [A megajándékozott akkor fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasznál külön kell kezelni a kedvezményezett átalakulást, illetve a magánszemélynek a tulajdoni hányada egy részéről történő lemondását.Mit kell könyvelni a befektető társaságnak, ha a kft. jegyzett tőkéje 10 M Ft, a saját tőke pedig 90 M Ft volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzet akkor, ha a társaság nyújt kölcsönt a magánszemélynek, a magánszemély tulajdonosnak. Ez utóbbi esetben ugyanis az Szja-tv. kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezése alapján valójában kötelező a magánszemély felé a kamatot felszámítani, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózáselőtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezményigénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvényvalamely rendelkezése kifejezetten utal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyébindokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesenvagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték. (Vagyoni érték az értékpapír, azüzletrész is.)Ezzel megegyező következtetésre lehet jutni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.számára a legjobb, a legolcsóbb megoldás az, ha a már meglévő tagok adják át amenedzsmentnek – ingyenesen vagy kedvezményesen – a meglévő üzletrészeiket,illetve azok egy részét, így alakítva át a tulajdonosi szerkezetet. Ez esetbenazonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kft. az Szja-tv. 72. §-ának(1) bekezdésében meghatározott követelményt teljesítette ahhoz, hogy ne kelljena kft.-nek a kamatkedvezményből származó jövedelem után 54 százalékos adótfizetnie. A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan csak akkor lehet a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
1
2