14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közhasznú tevékenység kedvezményének érvényesítése
Kérdés: Társasági adó hatálya alá tartozó nonprofit kft. idősek otthonát tart fenn. Bevétele állami támogatásból és gondozási díjakból származik. Vállalkozási tevékenységet nem végez, közhasznúsági fokozattal nem rendelkezik. A közhasznú tevékenységére tekintettel van-e a társasági adóban kedvezmény? Alkalmazhatja-e a Tao-tv. 6. sz. melléklete kedvezményét?
2. cikk / 14 Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés: Közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft. idősek otthona működtetésével foglalkozik. Más tevékenységet nem folytat. A kft. nevében szerepel a nonprofit kifejezés, de egyértelműen nem rendelkezik közhasznú besorolással. Bevétele kizárólag a gondozottak térítési díjából és az államkincstári normatív támogatásból származik. Ez a tevékenysége közhasznú – megítélésünk szerint. Az önkormányzattal nincs erre vonatkozóan szerződése. Alkalmazható-e a Tao-tv. 6. sz. melléklet E) (1) bek., mely szerint kedvezményezett tevékenységnek minősül, és nem minősül vállalkozási tevékenységnek? Várhatóan a 2017. éve nyereséggel zárul, és az a kérdés, hogy van-e taofizetési kötelezettsége.
3. cikk / 14 Nonprofit társaságként való továbbműködés
Kérdés: A kft. nonprofit gazdasági társaságként kíván tovább működni. Ez átalakulásnak minősül-e, illetve milyen számviteli és adózási feladatai vannak?
4. cikk / 14 Nonprofit kft. szakközépiskola
Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
5. cikk / 14 Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
6. cikk / 14 Nonprofit gazdasági társaságok tevékenysége
Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.
7. cikk / 14 Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység
Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
8. cikk / 14 Megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés
Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?
9. cikk / 14 Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével
Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányában kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
10. cikk / 14 Gyógyszertár szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után. Az idézett törvényhelyek szerint a gyógyszertárakat terheli-e szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége?