Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). Járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy a munkáltató, azaz a szerződő fél helyébe amagánszemély lép, és ő vagy az általa megjelölt személy válik kedvezményezetté,vagyis a szolgáltatás jogosultjává. A munkavállaló dönthet úgy, hogy nem várjameg a lejáratot, hanem ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság a biztosítóval kötött szerződésbenkedvezményezettként magánszemélyt nevesít, akkor a fizetett biztosítási díjatnem előlegként kell elszámolni, hanem fizetett biztosítási díjként kellkimutatni (T 533 – K 384). A társaság a biztosítótól ezt az összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(értsd: Magyarországon) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.