Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszából: […] ...mérleget leltárral kell alátámasztani. A mérleget alátámasztóleltárt viszont a december 31-i készletekről kell elkészíteni.Ha a cég a kereskedelmi árukról mennyiségi és értékbeninyilvántartást vezet, akkor a leltározással a készletnyilvántartáshelyességéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Vásárolt készletek nyilvántartása

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára mind a két megoldás elfogadható!Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint vásároltkészleteknél (anyag, áru) a bekerülési érték– a 47-50. § szerinti tételek, vagy– a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott)beszerzési ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...válik.A göngyölegeknek a mérlegkészítés időpontjában ismert piaciértékét ugyanolyan módszerekkel lehet megállapítani, mint a kereskedelmi árukesetében. A kérdésben szereplő göngyölegek – feltételezhetően – csak a két cégviszonylatában használtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Árukkal kapcsolatos könyvelés

Kérdés: A bolti kiskereskedelmi egység év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, a mérlegfordulónapon leltárfelvétellel állapítja meg az árukészlet értékét. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 69. §-ának (2) bekezdése közvetetten utal arra, hogy a készletekről nem kötelező a mennyiségi nyilvántartás vezetése. Így a kereskedelmi árukról sem kötelező mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni.Amennyiben a kereskedelmi árukról év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése

Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat.A 255. kérdésre adott válaszból következik, hogy a kereskedelmi árukról nem kötelező év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni, az áruk bekerülési értékébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatások, az alvállalkozói teljesítmények értékét év közben kötelező-e a készletszámlán átvezetni, ha egyébként év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, közvetlenül a 8. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kalkulált értéken nem a 8. számlaosztályban, hanem az 5. számlaosztályban kell elsődlegesen költségként elszámolni. Csak a kereskedelmi áruk bekerülési értékét lehet – készletre vétel nélkül – a számlázott vagy kalkulált értéken a 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Leltárértékelési különbözet

Kérdés: Mit kell érteni az új számviteli törvényben foglalt "kereskedelmi áruk nyereségjellegű/veszteségjellegű leltárértékelési különbözetén"?
Részlet a válaszából: […] ...leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. Ennek a leltárnak tartalmaznia kell a kereskedelmi áruk cikkenkénti nyilvántartás szerinti értékét (általában az eladási árát) és a tényleges bekerülési értékét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.