Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szabályzatát,– a pénzkezelési szabályzatot, továbbá– az Szt. 161. §-a szerinti szövetkezeti számlarendet (a kettős könyvvitelhez).Szociális szövetkezet esetében is fontos szabályozni:– a beszámoló (ezen belül a mérleg, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből az állapítható meg, hogy a társaság a követeléstnem elengedte, hanem 100%-os értékvesztést számolt el a megtérülésbizonytalansága miatt a 2011. adóévben. Ezért az elszámolt ráfordítással(értékvesztéssel) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...ezen keresztül a mérleg szerinti eredményt.De nem zárja ki az osztalékfizetés lehetőségét, és nem következik be a kettősadóztatás.A kettős könyvvitelt vezető evás társaság az eva alapját akönyvvitelében rögzített árbevétel és a bevételek alapján határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.