Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege (nemcsak árbevétele, de egyéb bevétele is) meghaladja évenként az 50 millió forintot, akkor indokolt lehet áttérnie a kettős könyvvitelre, és a számviteli törvény szerint egyszerűsített éves beszámolót készítenie.(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...ami lehet – általában 50 millió forintot nem meghaladó bevétel értékéig – egyszeres könyvvitel is.Az egyszeres és a kettős könyvvitel alapelvéből (abból, hogy az egyszeres könyvvitel csak a pénzügyileg rendezett tételeket, a kettős könyvvitel pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...az 50 millió forintot.Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitel (pénzforgalmi könyvvitel), az egyszerűsített éves beszámolót kettős könyvvitel (minden gazdasági eseményt rögzítő könyvvitel) támasztja alá.A társasház esetében igen fontos döntés – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolót készíthet, a 8. § pedig arra ad választ, hogy a beszámolót milyen könyvvezetéssel kell alátámasztani. A társasház a kettős könyvvitelt választotta, ezzel azt is, hogy egyszerűsített éves beszámolót készít. A választás döntés eredménye volt, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelt köteles vezetni.Az Szt. 177. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott előírás (mely szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre legkésőbb 2004. január 1-jével át kell térni) csak az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...2001. január 1-jén is egyszerűsített beszámolót készíthetett a betéti társaság (a korábbi előírások alapján 2001-től nem kellett a kettős könyvvitelre áttérnie), az éves nettó árbevétel – két egymást követő évben – nem haladhatja meg az 50 millió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.