3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
2. cikk / 3 Saját váltóval kiegyenlített tartozás áfája
Kérdés: Cégünk likviditási problémája miatt az egyik szállítónk befogadott számláját saját váltó kiállításával egyenlítette ki, melyet a beszállító írásbeli nyilatkozatban el is fogadott. A számla értékét ezáltal kiegyenlítettnek tekintettük, és a havi áfabevallásunkban az így kiegyenlített számla áfatartalmát levonásba helyeztük és vissza is igényeltük. Helyesen járunk-e el a fentiekben leírtak alapján, amikor az Áfa-tv. 259. §-ának 15. pontjában leírt pénzhelyettesítő eszközre figyelemmel, a saját váltó mint fizetőeszköz használata alapján az áfa kiutalását kérjük?
3. cikk / 3 Közösségen belüli szolgáltatás (áfa)
Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?