7 talált cikk a Közösségen belül , számvitel , kiállítás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?

Kérdés: Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?

Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?