Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy előre. A folyamatos szolgáltatásnyújtás esetében a szerződésben rögzítendő, hogy milyen időszakonként történik a számla kiállítása, de nem előre (mert akkor előleg), legkorábban a szolgáltatásnyújtás első napjával, legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Webáruház számlázása

Kérdés: A webáruházban a vásárló hétfőn vásárol online bankkártyával. A webáruházhoz beérkezik a megrendelés. A megrendelést átviszik a kasszán kedden, és szerdán elküldik a vásárlónak a rendelt terméket. A számla teljesítésének napja kedd. A vásárló a bankszámláján hétfői nappal látja a terhelést. A közvetítő bank a webáruháznak azonnal átutalja a vásárlás ellenértékét. Ebben az esetben hogyan történik a számlázás? Szükség van előlegszámlára, ha a távollevők között kötött szerződésen alapul a kereskedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ezt, függetlenül annak a tényleges átadás-átvételétől!) Ha a vevő rendelkezésére áll a termék az ellenérték megfizetése (a számlakiállítás) időpontjában, akkor ez az időpont a számviteli elszámolás szempontjából is a teljesítés időpontja. A vevőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdező cégnek.Az SZJ 65.2 pontja szerinti szolgáltatás egyéb pénzügyiközvetítés. Ide van sorolva a pénzügyi lízing, az egyéb hitelnyújtás és amáshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés. Az első kettő nem szorulkülönösebb magyarázatra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Az 1 és 2 forintosok megszüntetése

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánkönyvelni. A leírtakból következik, amennyiben a készpénzbevételről nemszámla, hanem nyugta (gépi nyugta) kerül kiállításra, a nyugtán külön tételbenkell feltüntetni a kerekítésből adódó különbözetet, amelyet tételesen kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.