Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadtatni. Ha a számla nem felel meg ennek a követelménynek, akkor nem szabad kiállítani. Ha mégis kiállították, mert a számlakiállítás a fizetés ütemezéséhez igazodik, akkor annak alapján nem lehet árbevételt elszámolni (még részben, arányosan sem)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként is és költségként is a számla alapján kell könyvelni például 2016-ban, még akkor is, ha a számla 2017. évben került kiállításra. Sőt az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján még akkor is, ha a számla a mérlegkészítés időpontjáig nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a válaszadó számáramegmagyarázhatatlan, értelmezhetetlen a kérdésben körülírt konstrukció!Véleményünk szerint a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan azáramszolgáltató álláspontja a mérvadó. Szerintünk az áramszolgáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), - a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, - belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] ...napjalehet, de a leginkább elfogadható időpont a szolgáltatás (a bérlet) számlázottidőszakának utolsó napja, függetlenül a számlakiállítás időpontjától, illetve aszámlán feltüntetett fizetési időponttól. Ugyanígy a közüzemi díjakat is arraaz időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdéshez kapcsolódó áfatörvényi előírásokkalkell kezdeni.Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1., 9., 10. pontjaialapján egyértelmű, hogy az ingatlan (az adott esetben az épület) bérbeadásatárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtás. Az Áfa-tv. 33....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.