13 talált cikk az áfa (levonható) , magánszemély , kifizető kifejezésre

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?

Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
- a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
- az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
- a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?