Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni, azaz bérként kell a jövedelmet elszámolni. Egyéb esetekben, ha a részvényt, az értékpapírt nem a munkavállaló kapja, a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint kell eljárni. Ez utóbbi esetben a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell azt kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...Szht. szerinti szociálishozzájárulásiadó-alap valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...nem juttatjövedelmet, és foglalkoztatónak sem minősül (mivel megszűnt a magyarbiztosítás), amely miatt nem minősül az Art. szerinti kifizetőnek, ezért atételes ehofizetési kötelezettség nem vonatkozik rá, még akkor sem, haegyébként a társasági szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott esetben az ingatlan bérbeadása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2003. évi XCII. törvény (atovábbiakban: Art.) rendelkezései szerint milyen eljárási szabályok vonatkoznakrá és a jövedelem kifizetőjére.Az adóegyezmények személyi hatálya alá azok a magánszemélyektartoznak, akiknek az egyik vagy mindkét szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...kezdjük: azArt. 31. §-ának (6)-(9) bekezdése 2007. 01. 01-jétől hatályos.Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, akifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélymunkáltatót is), illetőleg– az állami foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is (a negatív előjelű eredménytartalékot, aszemélyi jellegű egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát képező, továbbá az Szjt. értelmében szerzői jogi védelemben részesített alkotás jön létre. A minősítés minden esetben a kifizető feladata.A 7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek nem egyéni vállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Személyes közreműködésért felvett jövedelem adói (eva)

Kérdés: Ha a bt. beltagja felvesz jövedelmet, személyes közreműködésért év végén az éves minimálbér kétszeresét, akkor ennek az eván túlmenően van-e adója? Kell-e adóbevallást adni, és érvényesíthetők-e az adókedvezmények? Mi a tb-járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...felvesz jövedelmet, akkor ez az Szja-tv. alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a jövedelmet kifizető bt.-nek változatlanul le kell vonnia a személyi jövedelemadó-előleget, és azt be kell fizetnie a tárgyhónapot követő hó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
1
2