9 talált cikk az egészségügyi szolgáltatás , egészségügyi hozzájárulás , kifizető kifejezésre

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)

Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?