Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...társaság (pontosabban a társaság legfőbb szerve) könyveiben szerepel.Az Szja-tv. 66. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az Art. szerint vallja be és fizeti meg. A törvény nem ír elő olyan követelményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy értékhatár-átlépés, jogosulatlan választás miatt ekho-különadót kell fizetnie, illetve olyan jövedelmet szerzett, amely nem kifizetőtől származott. Nem tehető bevallás az adóhatóság közreműködésével, ha a magánszemély nem belföldi illetőségű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó összege utánmindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy azegészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű ehót 450 ezer forintig(a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...nyeremény után az adó összege 20 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie.Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgyi eszköz), akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.