9 talált cikk a közepes vállalkozás , kisvállalkozás kifejezésre

Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?

Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példákon keresztül levezetni, hogyan kell a Kkv-tv. szerinti besorolást elvégezni, önálló vállalkozásnál, a 2019. évi törvényállapot figyelembevételével! A vállalkozás besorolásának alapját képező beszámoló adatai két példa alapján:
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: kis-, közép-, közép-, kisvállalkozás;
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: mikro-, mikro-, közép-, kisvállalkozás.
A fenti két példa szerint a vállalkozás minek minősül 2019. 01. 01-én és 2019. 12. 31-én, valamint 2020. 01. 01-én? Kérem, szíveskedjenek válaszukban részletesen kitérni a kétéves szabály ismertetésére is a példán keresztül!

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?

Kérdés: Kérem számszerű példán levezetni a társaságok mikro-, kis- és középvállalkozási kategóriába történő besorolásának megállapítását!

Kérdés: Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?