Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tesznek eleget!Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lév ő épület, építmény egyidej ű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Ingatlanvásárlás áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.
Részlet a válaszából: […] ...együttes vásárlásesetén – az épület, illetve a hozzá tartozó földrészlet ellenértéke (és ha azáfaköteles, akkor az áfája is!)Nem kívánunk a régi Áfa-tv.-t magyarázó állásfoglalásokravisszatérni! Megjegyezzük azonban, hogy a Ptk. 97. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Visszavásárolt építési telek áfája

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint mentesaz adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve azépítési telek (telekrész) értékesítését. Ebből egyértelműen következik, hogy azépítési telek (telekrész) értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Bányatelek értékesítése

Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében a(felépítmény nélküli) földterület értékesítése tárgyi adómentes értékesítésnekminősül. Ez alól kivételt az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény szerinti beépítésre szánt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.