13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kétéves szabály értelmezése
Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
2. cikk / 13 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
3. cikk / 13 Tehergépkocsi-vásárlás zárt végű pénzügyi lízing keretében
Kérdés: A kis- és nagykereskedelmi cég tehergépkocsit vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel arra a célra, hogy árubeszerzéseit saját tehergépkocsijával bonyolíthassa le. Ebben az esetben besorolható-e a műszaki berendezések, járművek közé, és igénybe vehető-e az aktivált értékre tekintettel a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye?
4. cikk / 13 Adóalap-csökkentés mikrovállalkozásnál
Kérdés: A mikrovállalkozás igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti beruházási adóalap-kedvezményt?
5. cikk / 13 Beruházási adóalap kedvezménye (kkv)
Kérdés: Egy cég 2012. évben beruházást hajtott végre, új épület formájában, mely beruházásra támogatást is kapott. A beruházást 2013. évben aktiválta, és a támogatással is akkor számolt el. Mivel jogosult volt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs. pontja alapján az adóalap-kedvezményre, azt az aktiválás évében kívánta igénybe venni, illetve ha nem lehet, önellenőrzéssel 2012. évben. A NAV tájékoztatója szerint 2013. évben, ha volt még ráfordítása, csak az arra eső csökkentést lehet figyelembe venni. 2012. évre nem lehet önellenőrzést végrehajtani. Azonban az Art. előírása szerinti magyarázatnál az 5 év elévülési időt nem említette. Valóban nem veheti igénybe a társaság a 2012. évben beruházásra költött ráfordítást?
6. cikk / 13 Adomány
Kérdés: A kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy egy adott keretösszeg erejéig az idei évben társadalmi célú alapítványt, magánszemélyt, egyházat és sportegyesületet kíván támogatni. 1. Ha alapítványt támogat a társaság, akkor a bejegyzett alapítványnak milyen feltételeknek kell megfelelnie? 2. Rászoruló magánszemélyt (nem a társaság dolgozóit!) támogathat-e a kft.? Pénzösszeg és alapvető használati cikk támogatására gondoltak a tulajdonosok. Van-e az ilyen támogatásokra adókedvezmény, vagy minden támogatás után a szokásos ("természetbeni") adókat és járulékokat kell befizetni? 3. Egyház és/vagy sportegyesület támogatása esetén van-e valami speciális – adózási – megkülönböztetés? Az említett támogatásokat milyen maximális keretösszeg erejéig nyújthatja a kft.?
7. cikk / 13 Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
8. cikk / 13 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
9. cikk / 13 Kis- és középvállalkozás adóalap- és adókedvezménye
Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő, sütőipari tevékenységet végző társaságunk 2004-ben hitelből és saját forrásból 62 millió forint értékben – melyből 40 millió forint a hitel – új sütőüzemet kíván létrehozni. Igénybe veheti-e e beruházás után a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt és a 22/A. § szerinti adókedvezményt együtt? A hitel kamata 13%.
10. cikk / 13 Épületbővítés adóalap-kedvezménye
Kérdés: A társaság a telephelyén a meglévő épület bővítésével új üzemcsarnokot kíván létrehozni. Az építési engedélyt bővítés címén kapták meg, de lényegében teljesen új üzemi épület létesül, amely szervesen kapcsolódik a meglévőhöz. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?