Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Magyarországon végzett bérmunka termékének hazai értékesítése

Kérdés: Az előző kérdésben leírtaktól eltérően a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkához Magyarországra behozott alkatrészeknek csak egy részét szállíttatja ki a magyar adóalany a német megrendelő részére, bizonyos hányadukat a német adóalany Magyarországon kívánja értékesíteni. A magyarországi értékesítések miatt a német adóalany Magyarországon pénzügyi képviselőt bízott meg. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy feldolgozás, megmunkálás céljábólkivitt, de a megrendelőhöz visszakerülő termék tagállamok közötti mozgatása azÁfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja 4. alpontjának megfelelően nemminősül termékértékesítésnek, így az ennek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Magyarországon végzett bérmunka közvetlenül a német beszállító alkatrészeiből

Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 37. pontja alapján vevőikészletnek minősül az eladó (az adott esetben a német beszállító) tulajdonábanlévő, a vevő (az adott esetben a bérmunkát megrendelő német adóalany)raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.