Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] Az adandó választ befolyásolja az, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy az erdőt mint tárgyi eszközt (és nem készletet) miért nem tartják értékben nyilván? Így a kérdésben leírtak alapján azt feltételezzük, azért nem, mert az erdőt nem a társaság telepítette, az erdőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Társasházépítés költségei

Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány szakszerűtlenséget a helyére kell tenni!A kft. nem társasház, így társasházat nem épít. A kft. egy lakóépületet építtet, amelyben lévő lakásokat értékesíteni fogja, és majd a lakók – külön eljárás keretében – társasházzá minősíthetik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Kriptovalutával való kereskedés

Kérdés: Egyik ügyfelünk kft.-je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:8. §-a szerint jogi személy (így a kft. is) minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A jogi személy a cégbíróságon történő bejegyzéssel jön létre, a bejegyzési kérelem benyújtását követően. A kérelemhez mellékelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségek között azt kimutatja.A taggyűlésnek kell dönteni arról, hogy a tagok követelésével, illetve annak milyen hányadával kívánja a pótbefizetést rendezni. A pótbefizetés teljesítésével a törzstőke összege nem változik, arról változásbejelentést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Bérelt könnyűszerkezetes sátor vételének elszámolása

Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?
Részlet a válaszából: […] A bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadónak a bérleti időszak teljes bérleti díját számláznia kellett, amelynek az áfa nélküli összegét a bérbeadónak árbevételként, a bérlő társaságnak az igénybe vett szolgáltatások költségeként kellett elszámolnia. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás módját, az adózással kapcsolatos feladatokat alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásai határozzák meg.A bérleti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk. 6:337. §-a rögzíti: az ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...számláról át kell vezetni az épületek közé, azaz aktiválni kell (saját hasznosítás az is, ha a lakóingatlanokat bérbeadás útján kívánja hasznosítani);– és azokat a társaság (későbbi) eladás céljából vásárolta meg, akkor ezen ingatlan bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] ...számlázására. Ennek ellenére rendszeresen visszatérő kérdés, mivel a kérdezők a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tételként kívánják a közvetített szolgáltatást is, az alvállalkozói teljesítményt is számításba venni.A kérdésre adandó válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tárgyi eszköz beszerzése magánszemélytől

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem kell. Legfeljebb a magánszemély figyelmét kell felhívnia a következőkre:Az Szja-tv. 58. §-a az ingó vagyontárgy (az ingatlannak nem minősülő tárgyi eszköz, a gép, berendezés, jármű), az 59-64. §-a az ingatlan, a vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...díja az épületrész értékében csak akkor vehető figyelembe, ha az épületrész egészében biztosítja mind a meleget, mind a hideget, azaz kiváltja a központi fűtést. Ha a klímaberendezés csak az épületrész egy részében kerül elhelyezésre, illetve nem váltja ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
2