Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adott válasszal kezdjük. A kft. tulajdonosa nem ajándékozhatja el a kft. tulajdonában (könyveiben) szereplő ingatlant. Csak a kft. ajándékozhatja el!Az elajándékozott ingatlan (lakás) könyv szerinti értékét a kft. könyveiből a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Üzleti ajándék wellnessutalvány formájában

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja. Ha a franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni a 20 éves partnercégek vezetőinek és egyéni vállalkozóknak, mint magánszemélyeknek (kb. 150 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a rövid válasz az, hogy nem jól gondolja!Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek az Szja-tv. szerint elismert költségekkel, igazolás nélkül elismert költségekkel vagy átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kell igazolnia a ténylegesen felmerült költségeit, hanem a költségtérítés kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] Az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy ezen juttatások fedezetét bérként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz egyértelmű, bekerülési értéken, de különböző formában. Lehet, hogy a magánszemély értékesíti, és akkor a bekerülési érték a vétel­ár. Az is lehet, hogy az ügyvezető a szóban forgó technológiát a kft. megrendelésére hozta létre, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] ...nem részesül. (A 9 Ft/km alapján számított költségtérítés ez esetbennem alkalmazható!)Ha az alkalmazott részére mégis kívánnak költségeketmeghaladó díjazást adni, akkor a második bekezdésben foglaltakat kellalkalmazni azzal, hogy a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...az igazolásnélkül elszámolható költségek helyett a költségtérítéssel kapott bevételévelszemben tételes költségelszámolást kíván a kiküldött érvényesíteni, akkor nemmentesül a cégautóadó megfizetése alól. [Nem tartozik a Gjt. 17/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Tehergépkocsi-vezetők napidíja forintban

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság a munkavállalóval történő megállapodásalapján az euróban meghatározott külföldi kiküldetés napidíját forintbankívánja kifizetni, akkor olyan összegben fizethet ki forintot, amennyit az euróbanknál történő értékesítésekor kapna. Ha például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Zenekar támogatása

Kérdés: Egy ruházati nagykereskedéssel foglalkozó kft. exkluzív szerződést kötött – egy évre – egy együttessel. Cél a cég ruháinak népszerűsítése és az együttes támogatása. A cég a szerződés alapján, nagykereskedelmi áron 1 millió forint értékben biztosít a zenekar számára ruházati cikkeket, amiket a zenekar a kívánt részletekben használ fel. Milyen társaságiadó- és szja-vonzattal jár az ügylet?
Részlet a válaszából: […] A kérdést többféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik megközelítés szerint a kft. 1 millió forintot bocsát a zenekar rendelkezésére, amelyből nagykereskedelmi áron ruhát kötelesek vásárolni, és a fellépéseken viselni. A másik megközelítésben ruhát ad a kft. a zenekar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
2