Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges (ha azt a cégbírósághoz mégsem jelentették be).A Htv. szerinti – az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezést kiváltó – telephely fogalmát a Htv. 52. §-ának 31. pontja, azon belül a jelen esetben releváns a) alpontja határozza meg. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Lakásfenntartás áfája

Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A válasznál külön kell választani a bérelt lakásnak mint épületneka fenntartási, karbantartási költségeitől a bérelt lakásban mint irodábanfolytatott tevékenységgel együtt járó ún. rezsiköltségeket.Mivel a társasházban lévő bérelt lakás a tulajdoni lapszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Cégautó magáncélú használata

Kérdés: Cégünk telephelye lakott településtől távol, az erdő közepén van. A szolgálati gépjárművek parkolása télen-nyáron az időjárásnak kitéve, a szabadban történik. Fennáll a lopás veszélye is. Célszerű lenne azokat parkolóban elhelyezni. A gépjárművet használó dolgozó otthon biztosítani tudja a zárt garázst. Hazajárhat-e ennek fejében? A gépjárműnek a dolgozó lakásához közel eső őrzött parkolóban történő elhelyezése, oda- és visszaszállítása magáncélú használatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...utánihasználat már magáncélú használatot jelent), és több választási lehetőség közülnem a leggazdaságosabb parkoló került kiválasztásra.A leírtak alapján vagy fizetik az Szja-tv. 70. §-ának (3)bekezdése szerinti cégautóadót, vagy a magáncélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltat atárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazonmunkavállalókról, akik az AM-könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnaktartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyarállampolgárságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] 1. A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.