Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a gazdasági életben "a hit, a remény" nem jellemző elvek, ott a számviteli alapelveknek, az adott esetben az óvatosság elvének kell érvényesülnie.A kérdés szerint a részesedés megvételekor is mínuszos volt a zrt. saját tőkéje, a saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz egyértelműen az, hogy nem minősül megszűnt társaságnak, mivel a Ptk. 3:45. §-a szerint kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át, az Szt. 36. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Átalakulás tőkeemeléssel

Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...tőkéje,de úgy is, hogy a tulajdonosok először megemelik az átalakuló zrt. jegyzetttőkéjét, majd az így megemelt tőkét csökkentik a kiválással létrejövő kft.-bevitt jegyzett tőke összegével.A kérdésben leírt adatok alapján az 55%-os tulajdonosnak azátalakuló zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...alaptőkéjét új részvények zártkörű,illetve nyilvános forgalomba hozatalával emelheti fel. Mivel a kérdés szerintingatlanapporttal kívánnak tőkét emelni, akkor ez arra utal, hogy a kérdésszerinti részvénytársaság zártkörűen működő társaság....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem ellentétes a Gt.-, illetve aszámviteli előírásokkal az, ha a beolvadás során a jegyzett tőkét csökkentik,ha a beolvasztónál – ezt követően is – teljesülnek a Gt.-ben a jegyzett tőkenagyságára előírt követelmények. Ha van probléma, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.