Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásaiból, nem számolta el azt egyéb ráfordításként (indokolt esetben az adózás előtti eredményét nem növelte), a kivezetést 2020-ban kell megtennie, önellenőrzés keretében. Mindehhez elegendő az egyezségről készült megállapodás. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Bérleti díj elengedése

Kérdés:

A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a bérleti díj miatti követelés behajthatatlan követelésként, az eredmény terhére történő elszámolással a könyvekből kivezetésre kerüljön.Ha a követelést nem peresítik, hanem elengedik (esetleg behajthatatlan követelésként leírják), ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, a követelés elengedését írásban – mindkét fél aláírásával -rögzíteni kell, mivel a számviteli elszámolást (a kivezetést) csak bizonylatalapján lehet elvégezni.] A bejelentési kötelezettség teljesítésétől néhányesetben el lehet tekinteni, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a megszüntetése (200 E Ft): T 974 – K 3913.4. Váltóleszámítolás esetén:– a váltókövetelés könyv szerinti értékének (1200 E Ft)kivezetése elszámolási számlával szemben: T 368 – K 341;– a leszámítolásig a kft.-t megillető kamat összegét (9hónapra) 225 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...467), majd számítsa be azönkormányzattal szembeni tartozása összegébe (T 455, 454 – K 311), a készleten lévő felújítási költségek kivezetésével (T 52 – K 21-22, T 581 – K 23).További variációk is lehetnek. Ha például az üzletház vételi ára és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.