Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...(áfával vagy áfa nélkül), és elő kell írni a tulajdonossal szembeni követelésként (T 355 – K 961), és a könyv szerinti érték kivezetése (T 861 – K 125), majd az egyéb bevétel és egyéb ráfordítás összevezetése (T 961 – K 861), az összevezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...piaci érték megállapítása, számlázása és elszámolása: T 311 – K 961, 467;-kapcsolódóan a lakás könyv szerinti értékének a kivezetése: T 861 – K 125 és T 129 – K 861;-a lakásértékesítés eredményének megállapítása: T961 – K 861, a kisebbik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik értelmezés sem helyes. Amásodik értelmezés elvileg jó, de hamis a következtetés.Az egyik értelmezést felállító sem a számviteli törvényt,sem az Áfa-tv.-t., sem a Tao-tv.-t nem ismeri. A vevői követelés után atársaság nem fizetett áfát. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.