17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?
Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
2. cikk / 17 Nagyvállalati státusz megszűnése
Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
3. cikk / 17 Leányvállalat nem szolgáltat adatokat
Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
4. cikk / 17 Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél
Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
5. cikk / 17 Konszolidált beszámoló alapítványnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
6. cikk / 17 Külföldi vállalkozás fióktelepének közzétételi kötelezettsége
Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?
7. cikk / 17 Első konszolidáció hatásának megjelenítése
Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
8. cikk / 17 Fióktelep közzétételi kötelezettsége
Kérdés: Könyvelek egy fióktelepet, amelynek az anyavállalata Szlovákiában van. Jól tudom, hogy a fióktelepnek nem kell önállóan közzétenni a mérleget, csak a konszolidált beszámolót? Azt milyen határidővel? A szlovák anyavállalat mérlegkészítése időpontját követő 60 napon belül?
9. cikk / 17 Kkv szerinti besorolás
Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
10. cikk / 17 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)