Kiküldetés vagy hazautazás?

Kérdés: Dolgozóink hosszú távú kiküldetésen vannak az anyavállalatnál Ausztriában. A cég megtéríti nekik a havi hazautazások költségét, beleértve az üzemanyagot is. Általában a munkavállalók a cég telephelyét nem érintik, egyenesen hazautaznak. Ez elszámolás szempontjából minek minősül? Kiküldetésnek vagy hazautazásnak? Mi történik abban az esetben, ha hazautazás előtt még érintik a telephelyet is?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:– tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Külföldi kirendelt ügyvezető lakásbérleti díja

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A japán anyavállalat által Magyarországra kiküldött japán állampolgár magyarországi tartózkodása az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontjában foglalt meghatározás alapján hivatali, üzleti utazásnak minősíthető, és ebben az esetben a számlával igazolt lakhatási költség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Lakásbérlet belföldi személynek

Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a 2003. évben egy budapesti leányvállalat lakást bérelt egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja, akkor a budapesti leányvállalat helyesen járt el, hogy a lakásbérlet után 44+11% adót fizetett.2004-ben jelentősen átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elszámolni.a) Az anyavállalattal munkaviszonyban álló, folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére bérelt lakás bérleti díja természetbeni juttatásnak minősül (nem tartozik az adómentes természetbeni juttatások közé), és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű társaságiadó-alany (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a kockázatitőke-alapot), külföldi személy (kivéve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.