Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...nem bővült. A magánszemély tulajdonában lévő ingatlan – feltételezhetően – a felújítás időszakában az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepelt, és mint ilyennél a felújításhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni. Ha levonták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Társaság sorozat jellegű értékesítése

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?
Részlet a válaszából: […] ...áfafizetésikötelezettség nem fogja terhelni.Az imént kifejtett áfajogi megítélést nem befolyásolja, ha atelephely valamely ingatlanrésze lakóingatlannak minősül, az Áfa-tv. ugyanis azingatlanok értékesítésére vonatkozó előírásaiban nem tesz különbséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az iroda céljára használt lakást értékesítik, akkora számlázott eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni (halakóingatlannak minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 – K 961, a nyilvántartásszerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységnek. Ez az egyéni vállalkozónál viszonylag könnyen értelmezhető. Az egyéni vállalkozó például saját tulajdonú lakóingatlanában végzi vállalkozási tevékenységét. Ha nincs a műhelynek külön víz-, gáz-, villanyórája, akkor a lakás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Lakóingatlan áfakötelezettsége

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől levonási tilalom alá esik az újonnan épített, vagy új építésű lakóingatlan beszerzése, vagy a lakóingatlan felújításához kapcsolódó beszerzések; feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy a nyilvántartásban közvetlen anyagként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Részletre 2002-ben eladott lakóingatlan áfája

Kérdés: Társaságunk új telephelyéül lakóingatlan vételére kötött szerződést 2002 decemberében, az eladó tulajdonjogának az utolsó részlet kiegyenlítéséig történő fenntartása mellett. A szerződést a földhivatalhoz még 2002-ben benyújtottuk, vonatkozik-e ránk a levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül különösen a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell azt is, hogy annak – ha van áfafizetési kötelezettség – része vagy nem része az áfa.)Az adott esetben a vásárolt lakóingatlant a vételkor beruházásként kell elszámolni (T 161 – K 455). A cserekor a lakóingatlant értékesítésként (T 311 – K 961...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] ...tehát emiatt sem a magánszemélynek, sem a társaságnak adófizetési kötelezettsége.Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 8. pontja szerint a lakóingatlan – rendeltetéstől független – bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása tárgyi adómentesség alá tartozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.