Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?

Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
Részlet a válaszából: […] ...millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a számviteli törvény 119. § alá tartozókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Kapcsolt vagy társult vállalkozás

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen összegű éves árbevétele van.A kérdésben szereplő adatok alapján a mezőgazdasági szövetkezet anyavállalatnak, a kft. pedig leányvállalatnak minősül, a 94%-os tulajdoni hányad alapján – feltételezhetően – az anyavállalat meghatározó befolyást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Beolvadás időpontja

Kérdés: Társaságunk egyetlen leányvállalatának a beolvasztását tervezi 2014. 12. 31-ével. Mikortól hatályos a beolvadás? Mikortól egyesíthetjük a könyvelést? Az éves beszámolót a két cégnek még külön kell elkészítenie és közzétennie, illetve a bevallásokat teljesítenie? Esetleg célszerűbb lenne a 2015. 01. 01-jei időpont a beolvadásra?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a beolvadás időpontjaként – a cégtörvényben ezzel kapcsolatosan előírtak figyelembe­vétele mellett – a cégbíróságtól 2014. 12. 31-ét indokolt kérni.A kérelemnek olyan időben kell a cégbírósághoz beérkeznie, hogy a kérelemben foglaltakat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
Részlet a válaszából: […] ...Konszolidálásba Alfa Kft. Béta Kft.-t köteles bevonni, mivel az Szt. előírása alapján Alfa Kft. anyavállalat, a Béta Kft. leányvállalat. Azon eseteket, amikor nem kötelező az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót készíteni, illetve amikor a leányvállalatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...egyedül vagy megállapodás alapján,vagy amelyik megfelel az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában foglaltakvalamelyikének;– leányvállalatnak minősül a K Kft., az F Kft., az MÉ Kft.,esetleg a C Zrt.;– közös vezetésű vállalkozásnak minősülhet a K Kft., az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésként megfogalmazott álláspontra a rövid válasz az,hogy az álláspont nem helyes, mert a leányvállalat nem USD-t és japán jentvásárolt euróért, hanem USD-t és japán jent kapott, mint kölcsönt, amelyeteuróban kell visszafizetni.Az Szt. 60. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 139. §-ának (4)bekezdése szerint – többek között – az adott esetben az eszközök csökkenésekéntaz anyavállalat leányvállalatban lévő részesedésének értékét, továbbá aforrások (a saját tőke) csökkenéseként a leányvállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítése [116. § (1), (3)-(5) bekezdése].A módosított előírás mellett csak akkor nem kötelező azanyavállalatnak (amely maga is leányvállalat) öszszevont (konszolidált) évesbeszámolót készítenie, ha – a fölérendelt anyavállalat 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, és a külföldi anyavállalat, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolója is a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.