4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Devizás követelés beszámítása forinttartozásba
Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
2. cikk / 4 Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
3. cikk / 4 Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül
Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
4. cikk / 4 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
