15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Napelemes kiserőműrendszer besorolása
Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?
2. cikk / 15 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
3. cikk / 15 Vagyonkezelésbe vett eszközök
Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
4. cikk / 15 Bejárat aszfaltozása
Kérdés: Saját tulajdonú telephelyünkön (kft.) leaszfaltozzuk a bejáratot és az épületek közötti területet. Milyen leírási kulcsot lehet alkalmazni? Kell-e maradványértéket feltüntetni?
5. cikk / 15 Személygépkocsi leírási ideje – pénzügyi lízing
Kérdés: Ha egy 15.000.000 Ft+áfa értékű személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol meg a kft., amelynél 3 év a lízing futamideje, és a lízingszerződés szerinti maradványérték 3 millió Ft, akkor kötelező a számviteli értékcsökkenési leírási kulcsnak 33%-nak és a maradványértéknek 3 millió forintnak lennie? Vagy a vállalkozó dönthet úgy, hogy 5 év alatt írja le, és a maradványértéket 5 millióban határozza meg? Kérném törvényi hivatkozással alátámasztani a választ.
6. cikk / 15 Kertkialakítás minősítése
Kérdés: A társaság saját tulajdonú ingatlanán kertkialakítást szeretne aktiválni önálló eszközként (tereprendezés, kerti bútorok, növények, térkövezés stb.). Építménynek minősül az eszköz? Milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni?
7. cikk / 15 Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag
Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
8. cikk / 15 Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció
Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
9. cikk / 15 Teljesítményhez kötött értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: Lehet-e a számvitel szerinti értékcsökkenést a teljesítményhez kötni? (Elvárható, azaz műszakilag meghatározott teljesítmény, illetve tényleges teljesítmény.) Az adótörvény szerint a Tao-tv. mellékletében meghatározott leírási kulcsokat kell alkalmazni. Ezek korrigálhatók a teljesítmény aránya szerint?
10. cikk / 15 Vissza nem térítendő K+F támogatás
Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
