Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint a visszavásárolt saját üzletrész visszavásárlási (bekerülési) értékének megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni: T 413 – K 414.Az üzletrész magánszemélynek térítés nélkül történő átadásakor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőlegként figyelembe nem vett -, adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell [Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja];-a lekötött tartalék feloldása: T 414 – K 413, 36 millió forint.Megjegyzés: a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő adófizetési kötelezettsége nincsen. Az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján: az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni a visszavásárolt saját üzletrész könyv szerinti értékét (ez 11.500 E Ft, a kérdés adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a közösségi alappá minősített vagyont az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni. A 38. § (9) bekezdése alapján a lekötött tartalékon belül elkülönítetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlási értékén [6530 E Ft]: T 372 – K 4792;– a visszavásárlási értéknek megfelelő összegben az eredménytartalék lekötött tartalékba helyezése az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján [6530 E Ft]: T 413 – K 414.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Támogatásból megvalósult építmények elszámolása

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint – atőketartalékba helyezteti. A pályázatnak azonban arról is rendelkeznie kell,hogy a tőketartalékba helyezett összeget a lekötött tartalékba át kell vezetni,illetve meddig kell azt lekötött tartalékként kimutatni, mikor lehet a felettszabadon rendelkezni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...– adózott eredmény, illetve aszabad eredménytartalékkal kiegészített – korrigált – adózott eredményfedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal,továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Szövetkezeti üzletrészek bevonása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
Részlet a válaszából: […] ...tőketartalékba kell átvezetnie (T 413 – K 412),majd fel nem osztható vagyonként a közösségi alapba kell helyeznie, azaz átkell vezetnie a lekötött tartalékba (T 412 – K 414);– amennyiben a szövetkezet veszteséges, vagy nincs az előzőbekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.
Részlet a válaszából: […] ...atőketartalékba kell átvezetni (T 413 – K 412), majd fel nem osztható vagyonkénta közösségi alapba kell helyezni, azaz át kell vezetni a lekötött tartalékba (T412 – K 414);– amennyiben a szövetkezet veszteséges, vagy nincs a bevontszövetkezeti üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
2