Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet a válaszából: […] ...az nem leválasztható a közvetlenönköltségből. Ha 2012 tavaszán új növényt vetnek, akkor azt ugyanúgyműtrágyázni kell majd. A mezei leltár saját termelésű készlet, így a sajáttermelésű készlet selejtezési szabályait kell alkalmazni. Ha akáposztarepce-vetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...saját munkák értéke,– a kiszámlázásra nem került saját munkáknak a kiszámlázottmunkákkal azonos tartalmú értéke (állományi leltára)arányában, és a teljesítési fok alapján meghatározott normaszerinti közvetlen önköltségből a kiszámlázásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...költségek konkrét (számított) összegét.A közvetlen önköltség meghatározásának kalkulációs sémája (a mérleget alátámasztó leltárban legalább ilyen részletezettséggel bemutatandó) termékenként, az eladási árból történő visszaszámítás esetén:a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...áttérni (vagy saját elhatározása alapján áttér) a kettős könyvvitelre.Ez esetben az egyszeres könyvvitellel – és természetesen leltárral – alátámasztott egyszerűsített beszámolót (egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést) készít 2001. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése után elvégzendő átsorolások, átvezetések egyszerűbbé válnak, ha a 2000. évi éves beszámoló mérlegét alátámasztó leltárban az eszköz-forrás adatokat úgy csoportosítják, hogy azok az új Szt. követelményeinek is megfeleljenek.Az átcsoportosítást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.