Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése

Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy a kérdező cég volt a készpénzes adásvételi szerződés szerint az eladó. Ez esetben a használt autó értékesítéséről kiállított készpénzes számlát kellett könyvelni elsődlegesen: T 381 - K 91-92, 467, kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik.A számviteli törvény 46. § (3) bekezdésének az elő­írása szerint az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellen­ő­rizni, és – a törvényben szabályozott esetek kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...elosztva a bázisév áfa nélküli árbevételével kapjuk meg a termékcsoportonkénti, illetve szolgáltatáskénti kalkulált haszonkulcsot.3. A leltárban szereplő termékhez a szerződésekből, számlázási árakból vett eladási nettó egységárat rendelünk, és az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Nyilvántartás egyéni vállalkozó selejtezendő készleteiről

Kérdés:

2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak (szja)? Kell-e a leltárában (adóbevallásában) szerepeltetni, ha igen, hány évig és hogyan? Darab és nettó beszerzési érték megjelölésével? Mindezek jogilag hol vannak szabályozva?

Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozónak az általános szabályok szerint van nyilvántartási kötelezettsége. Így ezt a készletet kell továbbra is a leltárban szerepeltetni. Arra nincs szabály, hogy hány évig kell a készletet leltárban szerepeltetni. A leltár készítésére vonatkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése

Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
Részlet a válaszából: […] ...a készletet mennyiségben is, és értékben is csökkenteni kell belső bizonylat, illetve számla alapján;– a mérlegfordulónapi leltárt mennyiségi felvétellel kell alátámasztani.Ha az ivóvizet értékesítik, az értékesítésre vonatkozó mennyiségi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Saját termelésű készletek leltártöbblete

Kérdés: Mi a teendő akkor, és hogyan történik a könyvelés, ha saját termelésű készlet esetén leltártöbbletet találnak a következő esetekben? 1. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják róla a bizonylatot 2022-ben. 2023. februárban többletet találnak a terményraktárban (rosszul mérték le a terményt). De ez a 2022. évi aratáshoz tartozik. 2. Saját termelésű készletet takarítanak be 2023 áprilisában, kiállítják a bizonylatot róla 2023 áprilisában. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2023. áprilisi aratáshoz tartozik? 3. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják a bizonylatot róla 2022-ben. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2022. nyár végi aratáshoz tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál a naptári évvel megegyezik 2022-ben is és 2023-ban is.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján az üzleti év végével leltárt kell készíteni. A mérlegfordulónapi leltárt legkésőbb a 2022. év mérlegkészítésének időpontjáig kell elkészíteni. Ha az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Leltár alátámasztása – egyéni vállalkozó

Kérdés:

Áfakörös egyéni vállalkozó álláspontja szerint a leltárívek tételeihez a bizonylatok számát nem kell hozzárendelni, mivel a beszerzések számláinak a hozzárendelése a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz – a költség-haszon elv figyelembevételével – olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen, és valós, pontos eredményt nem eredményez. A készletek bekerülési értékét, és ezáltal annak év végi leltárértékét jelentősen "torzítják" a készletek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tételek, pl.: szállítási költség, kezelési díj stb., amelyek készletekhez való rendelése az egyszeres könyvvitelben nem megoldott. Valóban helytálló ez az álláspont, ha igen, hogyan ellenőrizhető a leltár tényleges tartalma, az Szja-tv. (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 5. számú melléklet II./13. pont tartalmaz szabályt a leltári érték megállapítására. Eszerint az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban:– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Egyéni vállalkozó leltárának dokumentálása

Kérdés:

Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] ...A hatályos jogszabályi előírások alapján a december 31-ei időpontra készített leltárívvel váltható ki az év végi leltár, azaz ez minősül leltárnak.2. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja alapján nem előírás, hogy a leltáríven beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozó leltárának adattartalma

Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó kereskedőnek az Szja-tv. 5. számú melléklet II. rész 13. pontja szerint készítendő év végi leltárában a készlet nettó beszerzési értékét alátámasztó bizonylat számát fel kell-e tüntetni, ha igen, hol van ez az Szja-tv.-ben szabályozva? "Számlajelölés hiányában" az adott készlet a leltárban vissza sem azonosítható, ami akár tetszőleges (akár más készlethez tartozó) nettó eladási ár feltüntetését is lehetővé teszi, mivel cikkszám szerint, ill. egyéb beazonosítható módon sincs a készletre vonatkozóan megjelölve a leltárban (csak darabszám, általános megnevezés, pl. nadrág és érték). Az Szja-tv. fenti rendelkezése a leltárban rögzítendő adatok pontos tartalmára (pl. bizonylatszám, cikkszám rögzítése) nem tartalmaz rendelkezést, ami – ha egyéb jogszabályi rendelkezés a bizonylat feltüntetését az adott készlethez rendelve nem írja elő – akár visszaélésre is lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja a leltárban rögzítendő adatok pontos tartalmára, pl. bizonylatszám, cikkszám rögzítésére rendelkezést valóban nem tartalmaz. Az egyéni vállalkozó döntésétől függ, hogy a leltárban milyen részletező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

"Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
Részlet a válaszából: […] 1. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorok kárként, a károkozóval szembeni megtérítésével kapcsolatban az Szja-tv.-ben nincs olyan rendelkezés, amely rögzítené, hogy ilyenkor a kárt milyen értéken lehet érvényesíteni. A vásárolt anyagot 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
1
2
3
21