19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra
Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
2. cikk / 19 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
3. cikk / 19 Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete
Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
4. cikk / 19 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
5. cikk / 19 Túlszámlázás, fiktív számlák
Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
6. cikk / 19 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
7. cikk / 19 Szövetkezet végelszámolása
Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
8. cikk / 19 Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása
Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
9. cikk / 19 Termék-előállítás költségeinek könyvelése
Kérdés: Kis forgalmú kft. hús és húskészítmények kiskereskedelme mellett húsfeldolgozással, -tartósítással, húskészítmények előállításával is foglalkozik. A termék előállításához beszerzett alapanyagokat anyagköltségként (az 511. számlán), az értékesítéshez beszerzett termékeket az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként a 814. számlán) számolja el. Év közben a készletszámlákra nem könyvelünk. Év végén a leltár alapján történik a készletre vétel. Év közben a saját előállítású termékeket kell-e könyvelni? A költség a beszerzéskor vagy az értékesítéskor jelenik meg? A 6-7. számlaosztályt nem használják. Az előállított saját termelésű termék 1-2 nap alatt elfogy (a kis mennyiség miatt).
10. cikk / 19 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
