Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a visszavásárolt üzletrésznek a benn maradó tagoknak történő átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a támogató, a pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Apanap elszámolása

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...384 – K 967). Mivel az igénylés negyedévenként,a negyedév utolsó napjáig nyújtható be, a tárgyév negyedik negyedévére igényeltés a mérlegfordulónapot követően kiutalt összeget természetesen a tárgyévrekell egyéb bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...társaság részérevisszatérítik, akkor azt a visszaigénylés időpontjával (a mérlegkészítésidőszakában történő visszaigényléskor a mérlegfordulónappal) elő kell írnikövetelésként az egyéb bevételekkel szemben. Tehát a kérdésre a válasz az, hogyigen.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...[T523 – K 454].Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: az egyébráfordítások között kell elszámolni az üzleti év mérlegfordulónapja előttbekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseménnyelkapcsolatos kifizetéseket, elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...közben; utókalkuláció: a termék-előállítás, a szolgáltatásnyújtás befejezésekor.Az utókalkuláció sajátos esete a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás közvetlen önköltségének megállapítása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelében, be kell mutatnia beszámolójában, amikor a határozat még meg sem született.A hivatkozott előírás alapján az üzleti év mérlegfordulónapjáig befejezett adóellenőrzésnél az adóhatóság jogerős II. fokú határozatát még akkor is könyvelni kell, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...leltárral – alátámasztott egyszerűsített beszámolót (egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést) készít 2001. december 31-i mérlegfordulónappal, amelyet a taggyűlés elfogad.1. Az egyszerűsített mérleg alapján el kell készíteni az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.