25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Biztosító által fizetett összeg elszámolása
Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
2. cikk / 25 Prémium, jutalom elhatárolása
Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
3. cikk / 25 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
4. cikk / 25 Csődegyezség könyvelésének időszaka
Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
5. cikk / 25 Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség
Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
6. cikk / 25 Támogatás elhatárolása
Kérdés: Társaságunk a munkavállalók és vezetők készségeinek fejlesztése érdekében támogatást nyert el. A támogatás keretében megtérítik – többek között – a részt vevő munkavállalók munkabérét és a 27%-os szociális hozzájárulási adót. Erre vonatkozóan az elszámolás megtörtént, a támogatást nyújtó elfogadta, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik 2014-re. Előfordulhat, hogy a mérlegkészítés időpontjáig nem teljesül. Ez esetben a költségek ellentételezésére járó támogatás könyvelhető-e 2013-ban egyéb bevételként?
7. cikk / 25 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
8. cikk / 25 Parkolási pótdíj
Kérdés: Az önkormányzati nonprofit kft. – önkormányzati feladatkörbe utalt – parkolási tevékenységet is végez. Pótdíj kiszabása esetén az autóra helyezett piros csomagban egy fizetési felszólítás és egy befizetésre szolgáló csekk található. A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belüli díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egyórai díj negyvenszerese. Mindkét esetben felszámításra kerül egyórai várakozási díj is. Így a pótdíj összege áfamentes pótdíjból és áfás várakozási díjból tevődik össze. A befizetett összeg a bankbizonylat alapján kerül elszámolásra bevételre és áfára. Helyesen jár el a kft.?
9. cikk / 25 Jutalom a tárgyévet követően
Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
10. cikk / 25 Külföldi tankolás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozó cég a külföldi tankolások áfáját 2010. január 1-jétől az APEH-hoz benyújtott 10ELEKAFA nyomtatványon igényelheti vissza 2009. évre vonatkozóan is. Helyesen járunk-e el, ha a mérlegkészítésig benyújtott, külföldi adóhatóság által majd visszautalandó áfát aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként állítjuk be a 2009. évi könyvelésbe? (Azért nem üzemanyag-megtérülés, mert a visszaigénylés értékhatárhoz kötött, évi 50 eurót el kell érnie, hogy visszakérhető legyen.) A másik kérdésem, milyen árfolyamot alkalmazzak a gazdasági esemény forintértékének a meghatározásához?