Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...sérelmi díjak (idesorolandó a kapott perköltség is),amelyek olyan egyéb bevételek, amelyeket csak akkor lehet könyvelni, ha azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték (T 384 – K 963), a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes kárt vagy annak csak egy részét, vagy csak az áfa nélküli összeget téríti meg), akkor a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételkénti elszámolás feltétele az volt, hogy az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem volt feltétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Költségátalány tartozáskénti rögzítése

Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségátalánynak megfelelő pénzösszeg hozzá megérkezett (T 384 – K 9632), illetve ha a következő üzleti évben, de legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett (fizetett a kötelezett) (T 391 – K 9632).Az új Ptk. hivatkozott előírásainak jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...számlát 2012-benállították ki, függetlenül attól is, hogy az áfát mikor kell megfizetni, azáfabevallásba beállítani. Ha a számlát a mérlegkészítés időpontjáig nemállították ki az elismert teljesítésről, akkor mind az Szt., mind az Áfa-tv.tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...963). (Ezutóbbit azonban csak akkor lehet könyvelni, ha a levonás, illetve a pénzügyirendezés legkésőbb a mérlegfordulónapot követően, a mérlegkészítés időpontjáigmegtörtént.) Amennyiben a munkavállaló a levonáshoz nem járul írásban hozzá,akkor a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Szerződés felmondásakor járó összeg elszámolása

Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?
Részlet a válaszából: […] ...összeget is azonbancsak akkor lehet egyéb bevételként elszámolni, ha azt a megbízó elismeri, és atárgyévhez kapcsolódóan legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig azt kiegyenlíti,annak összegét átutalja!)Ha a megbízó a kft. által jogszerűen –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
2