Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelnek a bt. könyveiben afinanszírozás eszközei és forrásai sem. (Ha igen, akkor az továbbibonyodalmakat jelent.)Ha az építkezést a magánszemélyek finanszírozták a bt. általa rendelkezésükre bocsátott telken, akkor az osztatlan közös tulajdon csak úgy képzelhetőel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa. Az illetéktörvény előírása ugyan változott – már a2009. évi LXXVII. törvény kihirdetése napjával -, de ez a változás amagánszemély által elengedett követelést nem érinti. [Az illetéktörvény 17. §-a(1) bekezdésének új n) pontja szerint mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tagi kölcsön elengedésének illetéke

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...elengedése útján történővagyonszerzés esetében az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha avagyonszerző belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzettszervezet. A hetilap adókülönszámában a hivatkozott illetékmentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...a költségkénti,illetve a rendkívüli ráfordításkénti elszámolással. Az elszámolás módja annak függvényében más, hogy a partnermagánszemély vagy a Tao-v. hatálya alá tartozó gazdálkodó.Ha a partner magánszemély, akkor az ajándékutalványbeváltásakor az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...részére fizetett kamat [kivéve a Tao-tv. 15. §-ának (2) bekezdésében felsoroltakat] a külföldi adóköteles jövedelme. A kft. nem magánszemély tulajdonosától kapott kölcsöne utáni kamat nem tartozik a kivételek közé. A kamatból az adót a kft.-nek a kifizetéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
2