Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett kamat is követelés a munkavállalóval szemben. Az Szja-tv. 72. §-a alapján a kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.Lényeges tehát, az üzleti éven belül folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor – az Art. szerint – kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja.A lakásépítés támogatáskénti elszámolásának feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] ...arányos eredménytartalékot a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Amikor ebből kifizetés történik, akkor magánszemély tagok esetében meg kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a pénzeszköz csökkenésével a magánszeméllyel szembeni követelése nőtt meg (T 3612 – K 3851). Ez olyan pénzkövetelés, amely után a magánszemélynek kamatot kellene fizetnie. Mivel nem fizet kamatot, a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme van, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy a tagmagánszemély. A magánszemély tagnak adott kölcsönt a társaság a követelésekközött mutatja ki. Ha azt a tag nem fizeti vissza, akkor az a társaságnálelengedett követelés, amelyet a személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adókötelezettséggel történjen abérbeadás.Bérbeadás előtt azonban az épületet át kellett volnaalakítani. Ezt a kft. csak a magánszemélyek helyett tehette volna meg, és ezértaz átalakítás során felmerült összes – áfát is magában foglaló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.