Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezmény után az adókötelezettség nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt terheli. A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Részletfizetéssel történő gépbeszerzés

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...(módosító vagy érvénytelenítő számla). Az ügylet adójogi megítélésén nem változtat, hogy az eladó nem gazdasági társaság, hanem magánszemély. Amennyiben azonban az eladó nem folytat gazdasági tevékenységet, azaz nem adóalanyként eljáró magánszemély, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsolt viszony. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Az szja- és az ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor vagy pedig a részletek fizetésekor keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (4) bekezdésének van egy lényeges előírása: "Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részleteknek a teljes várható bevételhez viszonyított arányban szerzi meg."Ha a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Ingatlan vásárlása forintért, árfolyamkikötéssel

Kérdés: Társaságunk 129 millió forintért vásárolt magánszemélytől ingatlant. Az ingatlan vételárának meghatározásakor 239 Ft/CHF valutaárfolyamot vettek alapul. Az ingatlan vételára – 15 millió Ft foglalóval – 2028-ig havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, forintösszeg átutalással. A kötelezettséget a társaságnál CHF-ben kell nyilvántartani? A havonta forintban fizetett törlesztőrészletet át kell számítani az aktuális árfolyamon CHF-re? A fordulónapi kötelező értékelést minden évben meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...volna szabályozni. Ha lenne ilyen megállapodás (ami törvényi előírással nehezen támasztható alá), az abból adódó kifizetések a magánszemély egyéb bevételének minősülnek, és a kifizetőt adófizetési kötelezettség terheli (a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Részletre vásárolt ingatlan állományba vétele

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?
Részlet a válaszából: […] Sokszor leírtuk, olyan eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés adatai alapján ez telek, lakóház és még az udvar mint egyéb építmény is lehet (udvar mint tárgyi eszköz akkor, ha azt burkolattal látták el, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérbeadó által elismert beruházás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...és így a társaságnak havi 400 ezer forint helyett csak 200 ezer forintot kell átutalnia, a költsége viszont 400 ezer forint.Ha a bérbeadó magánszemély, akkor az általa számlázott bérleti díj (400 ezer forint) lesz a bevétele, függetlenül attól, hogy pénzügyileg csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származóbevételt az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Értékpapír részletekben történő értékesítése

Kérdés: Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)
Részlet a válaszából: […] ...történő eladás esetén azt kell feltételezni, hogya magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhezviszonyított arányában szerzi meg. Az adófizetési kötelezettség csak aténylegesen megszerzett összeggel arányosan keletkezik. Valamely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.