Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen az adott eszköz könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 814 – K 21-26, T 861 – K 12, 13, 14 (nettó).Ha a társaságnak magánszemély tulajdonosa van, nem szabad megfeledkezni azon adóhatósággal szembeni kötelezettség könyveléséről és bevallásáról sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan (az épület) piaci értéke (a kérdés szerint 35,4 millió forint) alapján az épületet megszerző tulajdonost (akkor is, ha az magánszemély) illetékfizetési kötelezettség terheli. Azilleték mértéke 4%, a 35,4 millió forint után 1416 ezer forint.Ha az épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük a "B" társaság üzletrészének visszavásárlása, részbeni visszavásárlása, ha lenne szabad eredménytartalék, akkor az is, a magánszemély tulajdonos gazdasági érdekeit sértené!)A vagyonfelosztási javaslatba – a követelésértékesítés következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...– a tulajdonost megillető összeget, beleértve az eredménytartalékból a neki jutó összeget is.Itt kell megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonost megillető, a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök – előbbiek szerinti – átadásával nem rendezhető a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön miatti kötelezettség, akkor – magánszemély tulajdonosok esetében – szóba jöhet a tagi kölcsön miatti követelésükről való lemondás, a tagi kölcsön elengedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tagi kölcsönnel rendelkező cég megszűnése

Kérdés: A betéti társaságnak évek óta nincs bevétele. A magánszemély tagok a bankköltséget is tagi kölcsönből fedezik. A megszűnés mellett döntöttek, végelszámolással, emiatt le kell mondani a tagi kölcsönről, ami rendkívüli bevétel lesz, adó- és illetékfizetéssel. Újabb kötelezettség tagi kölcsönből. Ezzel megszűnik a végelszámolás lehetősége. Egy csak tagi kölcsönnel rendelkező cég végelszámolással nem tud megszűnni? Önfelszámolás esetén is jelentős kiadások merülnek fel.
Részlet a válaszából: […] ...már korábban meg kellett volna szűnnie, a további fennmaradás csak a terhek növekedésével járhat. Ezek a terhek, többletköltségek csak a magánszemély tagokat terhelik, függetlenül attól, hogy a megszűnés melyik módját (végelszámolás, felszámolás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítja, az Art. előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti, a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. (Egyébként az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...adóalapjába beszámít, így az után az egyszerűsített vállalkozásiadót meg kell fizetni (a kft.-t terhelő adófizetési kötelezettség).A magánszemély tulajdonosoknál a törzstőke leszállításakoraz őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Haszonélvezeti jog

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikövetelésként kell kimutatni a vételárként fizetett összeget.A kérdés szerint az ingatlan tulajdonosa egyrészt a társaságmagánszemély tulajdonosai részére eladta az ingatlan tulajdonjogát, másrészt akft. részére az általa alapított haszonélvezeti jogot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa. Az illetéktörvény előírása ugyan változott – már a2009. évi LXXVII. törvény kihirdetése napjával -, de ez a változás amagánszemély által elengedett követelést nem érinti. [Az illetéktörvény 17. §-a(1) bekezdésének új n) pontja szerint mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.