Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...sem, ha az 10 évre szól. Az ilyen követelést a könyvekből akkor kell kivezetni a garanciális időszak lejárata előtt, ha a megrendelő megszűnése miatt a követelés behajthatatlanná vált.Az elvégzett, számlázott munkákkal kapcsolatos garanciális visszatartás azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolást pedig három éven belül. A 150 napon belül:– a társaság legfőbb szerve határozatot hoz a jogutód nélküli megszűnésről, egyszerűsített végelszámolással, megállapítja annak a kezdő időpontját, majd bejelenti a cégbíróságnak;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Bérleti díj elengedése

Kérdés:

A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlan követelésként leírják), ezzel a magánszemély tartozása szűnik meg. A magánszemély tartozásának az ily módon történő megszűnése viszont azt jelenti, hogy az elengedett tartozás teljes összege a magánszemély bevétele lesz [Szja-tv. 4. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...mérleg szerinti eredményét egységesenkezeli. Így az eredménytartaléknak az osztalékkifizetéshez történő bevonásakoris, a társaság megszűnésekor is az eredménytartalékot terhelő kifizetéseknél azáltalános szabályok szerint kell az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen jogcímen – megszűnt, a kötelezettségnek a rendkívüli bevételek közötti elszámolásához az kell, hogy a hitelező társaság megszűnését dokumentumokkal igazolják. Természetesen, a számviteli előírások szerint a könyvviteli zárlat keretében egyeztetni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...azt az adóalapnál adózás előtti eredménycsökkentésként nem érvényesítette. (Például, ha a jogelőd csökkentette az adóalapot a megszűnése adóévében elszámolt értékvesztéssel, vagy annak a követelés késedelmi ideje alapján számított részével, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...követelés keletkezett, amelyre az átalakulás adóévében 300 ezer értékvesztést számolt el. A jogelődnek más követelése nem volt, a megszűnéskor a késedelem meghaladta a 360 napot. Ennek alapján a jogelőd az adózás előtti eredményét növelte 300 ezer forinttal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.