Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettséget a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...kell.Az Szja-tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó által alapított kft. esetében, tekintettel a tevékenysége megszűnésére, az egyéni vállalkozó a cégbíróság kft.-t bejegyző végzésében rögzített, a jogerőre emelkedése időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék miatti követelésüket, és részben emiatt a társaság sajáttőkéje meghaladja a jegyzett tőke összegét, akkor a megszűnéssel egy­idejűlegmeg kell állapítani a tagok vállalkozásból kivont jövedelmét, és annak azadóját, ehóját, amit be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodhatnak, a megállapodás csak írásbanérvényes. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, azakadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor isérvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezhetadókötelezettség.Az egyénivállalkozó adókötelezettsége:Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor, amegszűnésre előírt szabályok alapján a tárgyi eszközök leltári értékétvállalkozói bevételként figyelembe kell venni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: - a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, - a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] ...A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 51. §-a (3)bekezdésének előírása szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a tagrészjegye névértékének az elszámolására a tagsági viszony megszűnését követő,számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy ezt számára nem fizették ki.A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a Tao-tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

A folyószámla megőrzése

Kérdés: Az új Szt. 169. §-ának (4) bekezdése szerint: "A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik." Hogyan kell ezt érteni? Állandó partnereink esetében a folyószámlát a társaság megszűnéséig kell megőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény új előírása valóban azt rögzíti, hogy a folyószámlát megszűnése időpontjától legalább 8 évig olvasható formában meg kell őrizni. Igaz az is, ha a folyószámlát egy kereskedelmi kft. vevőnként, szállítónként nyitja meg és vezeti, és vevőivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.