Vevőkkel szembeni követelés a kata megszűnésekor

Kérdés:

A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2/A. § (4) bekezdés alapján a követelést fel kell venni nyitómérlegbe, és ezt is figyelembe véve kell meghatározni a saját tőkét. Kötelezettség akkor mutatható ki, ha az megfelel az Szt. 42–43. §-ában foglaltaknak. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségnek azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Kataidőszak alatt kiszámlázott bevétel katabevétel?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] Azáltal, hogy a követelés a nyitómérlegben szerepel a forrásoldalon, az eredménytartalék (a saját tőke) része. A Katv. 26. § (6)-(7) bekezdése szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke – néhány tétellel csökkentve – a magánszemély adózott befektetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Nyitómérlegben a jegyzett tőkétől eltérő saját tőke

Kérdés: A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben – mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni – eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült betéti társaságnak – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitómérleget kell készítenie az Szt. 2/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Beolvadás esetén a jegyzett-tőke-többlet kezelése

Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalékba helyeznék, akkor a tulajdonosok csak ismételt adózás után juthatnának hozzá, illetve a beolvadás utáni Átvevő Kft. megszűnésekor esetleg adózatlanul.Önmagában az a tény, hogy a két beolvadó társaság az átvevő társaságba beolvad, nem jogcím arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 26. § (7) bekezdése szerint nem minősül a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá (kata) váló ügyvédi iroda tagjánál – ha kataalanyisága 2018. szeptember 25-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékkifizetés helyét különböző módon igyekszik a kérdező megtalálni, csupán a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket nem veszi figyelembe!A jogutód nélküli megszűnés formája az adott esetben a végelszámolás. A végelszámolásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettséget a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára (a megszűnés napjára) kell megállapítania. A személyi jövedelemadót (15%) az adóalapra kell felszámítani. A Szocho-tv. 1. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...és (9) bekezdései]:Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a bt.-nek az evaalanyiság megszűnése (2020. január 1-je) után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más szervezet által kibocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában foglaltak teljesülnek.A Ptk. 3:150. §-a alapján a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal (az adott esetben a kilépő taggal) a társaság köteles elszámolni. Az elszámolás során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
2
3
5