Személyes közreműködés díj fizetése nélkül

Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésretekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagbanlegalább a minimálbér kétszeres összege (minimum-járulékalap). Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el ennek a minimum-járulékalapnak azösszegét, a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de haviátlagban legalább a minimálbér kétszeres összege (minimum-járulékalap). Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el ennek a minimum-járulékalapnak azösszegét, a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, de havi átlagban legalább 125 000 forint/hó, 2007. január1-jétől 131 000 forint/hó, 2008. január 1-jétől 138 000 forint/hóminimum-járulékalap után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettségnem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...állóként definiált)biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalábba minimálbér kétszerese (minimum-járulékalap) – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...folytattak2007-ben. Ezért leírjuk a helyeset, és ha attól eltértek, akkor helyesbítsék a2007. évi bevallásukat. 2007. január 1-jétől a minimum-járulékalaptól való eltérésta havi adó- és járulékbevallásban kell bejelenteni [Tbj-tv. 20. §-ának (2)bekezdése].A Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...tb-járulékról van szó. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és afoglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...esemény nemtörtént. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él bejelentésével, a 24. § (1)bekezdés szerinti nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalapután fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelemnem éri el a minimum-járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Személyesen közreműködő tag (eva)

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködése során, a társasági szerződésben rögzítetteket kellfigyelembe venni.2. Amennyiben a fizetési kötelezettséget a minimum-járulékalapután teljesítik, akkor a "juttatások" (táppénz, nyugdíjalap) is ez után járnak.3. A vállalkozói járulék alapja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban – 2007-ben – legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozó tényleges jövedelme ennél kevesebb, akkor az egyéni vállalkozó az Art. 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
2