Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű kimutatni az 581. számlával szemben, tételesen könyvelve az anyagfelhasználást: T 511 – K 21-22, a munkavállalók közvetlen munkabérét és annak a járulékait: T 541, 561, – K 471, 463, az igénybe vett szolgáltatások költségeit: T 529 – K 454 stb.;– mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű kimutatni az 581. számlával szemben, tételesen könyvelve az anyagfelhasználást: T 511 – K 21-22, a munkavállalók közvetlen munkabérét és annak járulékait: T 541, 561 – K 471,463, az igénybe vett szolgáltatás költségeit: T 529 – K 454 stb.,– mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

EU-s projektben külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?
Részlet a válaszából: […] ...és a német adóügyi illetőségüket a projekt tartama alatt ismegtartották. A német illetőségű magánszemélyek részére vagy munkabért fizetnek(határozott idejű munkaszerződés alapján), vagy részükre megbízási díjatjuttatnak (önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...veheti, feltételezve, hogy a K+F tevékenység végzésének klasszikus közvetlen költségei (mint a kutatás-fejlesztést végzők közvetlen munkabére, annak járulékai, a kutatás-fejlesztéshez használt vásárolt anyagok, saját termelésű készletek stb.) ténylegesen felmerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavégzés időtartama meghaladja a 183 napot, akkor az ezért kapott térítés Magyarországon adóztatható.Ha a magánszemélyek munkabérét magyar társaság fizeti, úgy a (2) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül (hiszen a fizetést magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.