9 talált cikk az építőipar , áru , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?