Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...előtt azonban tekintsük át a változásokat.A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a cégeket, amelyek munkavállalóik részére béren kívüli juttatásokat, illetve egyes meghatározott juttatásokat biztosítottak, számolgatásokra kényszeríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...révén a magánszemélynek juttatott adókötelesjövedelmet is. Célszerűnek látszik a rendelkezést szó szerint értelmezni.Ha a cég a munkavállalóját kiküldetési rendelvénnyel(például) Budapestről vidékre a cég érdekében történő munkavégzésre kirendeli,akkor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Reprezentáció

Kérdés: A 12 településen lévő kirendeltség vezetői, illetve egy-egy üzletág dolgozói részvételével tartott vezetői értekezleteken, szakmai konzultációkon, alkalmanként meghívott előadó részvételével tartott előadásokon elfogyasztott kávé, üdítő, pogácsa, szendvics reprezentációnak minősül, vagy reprezentációnak nem minősülő természetbeni juttatás? Hasonlóképpen a társaság fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség (állófogadás, különböző programok) – amelyen üzleti partnerek, munkavállalók vesznek részt – költsége reprezentációnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan "vendéglátás", pl. amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.